St. Albans-i piacon jártam. Imádok piacra járni, főleg ide. Annyi fantasztikus terméket lehet vásárolni egyenesen a helyi farmerektől. Csupa-csupa nagyszerű élelmiszer, alapanyag, végtelenül kedves árusoktól. 

 Az egyik zöldséges standon csodaszép articsókát találtam. Fogalmam sem volt mit kezdek vele, mert soha nem készítettem még, eddig csak a kész olajban eltett változatot, vagy pesto-t használtam. No, de a kihívás ugye a gyengém, szóval rögtön választottam kettő gyönyörű fej articsókát, amiből három lett, mert egyet ajándékba kaptam az árustól.

 Ahogy készítettem:

Levágtam a vastag szárát.

 Eltávolítottam a kemény leveleket. Addig tördeltem, míg meg nem láttam az alján a sárgás, zsenge részt.

A tetejét levégtam, kicsivel feljebb, mint az articsóka fele.

 Forró, sós vízben 30 percig főztem őket. Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy nem citrommal együtt főztem. Ugyanis, nagyon hamar feketedik az articsóka és a bőrt is elég szépen színezi. A fotón látszik is, hogy szürkés színűek az articsókák, nem pedig fehérek. Utólag locsoltam meg citrommal, de csak ennyire lett világos, amennyire a fotón látszik.

 Kivettem őket a főzővízből, és kissé lehűtöttem őket, majd ismét elkezdtem leszedni a leveleket, amik egy idő után szírmokká lettek. Majd előbukkantak a gyönyörű, szőrös bibe-szerűségek.

Ezt egy evőkanál segítségével, óvatosan kikanyarítottam.

 Grillezett koktélpapadicsomokat halmoztam az articsókákra. Minél színesebbek, annál finomabbak és mutatósabbak. Néhány olívabogyót is szórtam a tányérra, mert illik hozzá.

 Végül egy gyönyörű, házi bivalymozzarellat tettem a tényér közepére. Tökéletes mozzarella volt, foszlós és nyomás hatására csorgott belőle a bivalytej. Sóztam, borsoztam és meglocsoltam egy kevés balzsamecettel.

 Friss, francia, házi kovászos kenyérrel tálaltam.

 Sikerült a nyár közepén Karácsonyi hangulatot varázsolnom. De, ha nem csinálnék ilyeneket, akkor nem is lennék önmagam, és ezt a tényt, a hozzám közel állók tudják a legjobban.

 Mennyei reggelit készítettem, aminek a látványa is hízlal, de ha az ember megérzi a fenséges illatokat, ami belengi sütés közben a konyhát, garantáltan nem fog senki ellenállni, ha többért nem, csak egy falat erejéig megkóstolja mindenki.

 Ahogy készült: 

 4 egész tojást, 250 ml tejet, 1 egész narancs héját, 125 ml friss narancslevet, 1 ek vanília aromát, 1/2 ek fahéjat, 2 ek cukrot és végül egy csipet sót jól összekevertem.

 Kivajaztam egy kerámia tepszit. Majd 1 egész fonott kalácsot (én készen vásároltam, de természetesen a házi a legjobb, illetve bármilyen töltelék nélküli maradék kalács is tökéletesen megfelel) 1 cm vastag szeletekre vágtam és egymásra fektettem a kivajazott tepsziben. Lassan és egyenletesen ráöntöttem a folyadékot, hogy a szeletek minél többet szívjanak be magukba. Ezután sütőbe raktam és alacsony hőfokon addig sütöttem, míg a szeletek meg nem barnultak. 

 Gyümölcssziruppal és friss narancsal tálaltam. Juharszirupot is lehet használni, illetve, aki szereti mazsolát is szórhat a tetejére.

 A Férj bordát óhajtott. A kérés még annyival bővült, hogy tajine-ban készítsem, mert "úgy annyira finom". 

 A britek másképp dolgozzák fel a húsokat. Emiatt a borda is szinte csontból áll, minimális hússal. Ők grillezik és nem olyan formában készítik, ahogy mi. A hentesnél lehet szebb darabokat kapni azért, szóval nincs minden veszve. 

 Kb. 8 db bordával kibéleltem a tajine-t. Majd sóztam. 2 nagyobb burgonyát nagy darabokra vágtam. 1 nagy vöröshagymát felszeleteltem, szintén vastagabb szeletekre. A bordákra kerültek a hagymaszeletek, majd a burgonya, amit szintén sóztam. Kb. 3 dl vízzel felöntöttem.

Egy kistálba öntöttem 4 ek mandulaolajat, adtam hozzá frissen őrölt fekete borsot, cayenne-i borsot, összekevertem és rákanalaztam a burgonya tetejére. 1.5 órán keresztül sütöttem, alacsony hőfokon. 

 Az eredmény: "imádom", mondta a Férj.

 Valami színesre vágytam. Olyasmire, ami ellensúlyozza a jelenlegi (de, csak a jelenlegi, mert amúgy imádom) pocsék, brit időjárással együtt járó letargikus hangulatomat. 

 Egyszer már készítettem paella-t és imádtam. Annyira rákészültem, hogy egyenesen Spanyolországból rendeltem egy paella serpenyőt. A paella isteni lett, viszont a serpenyő megszűnt létezni egy használat után. A bevonat teljesen lekopott róla a mosogatásnál, sajnos a szemétben végezte emiatt. De, nem búsúltam, mert a paella mennyei volt!

 Ezúttal így készítettem:

 1 közepes vöröshagymát felkockáztam és 5 percig pirítottam kb. 4 ek olívaolajban. Majd felkockáztam 1 kicsi cukkinit, 1 kicsi padlizsánt (ne hámozzuk meg!), 1 sárga kaliforniai paprikát, 1 kápia paprikát és 1 zöld chillit, majd hozzáadtam a hagymához és további 5 percig pirítottam.

 Ezután fűszereztem: 3 db zúzott fokhagymával, 3 db szárított babárlevéllel, 1/2 tk cayenne-i borssal, 1/2 tk füstölt paprikával, 1 csipet sáfránnyal, sóval és 1 csipet paella fűszerkeverékkel, amiben csak zöldségek vannak (napon szárított paradicsom, szárított piros paprika, hagyma, paradicsom, fokhagyma, petrezselyem, sáfrány, fekete bors, füstölt paprika és zeller mag) ízesítettem.

 Hozzáadtam 225 g paella rizst és felöntöttem 600 ml forró vízzel. A legkisebbre állítottam a tűzhelyet, és addig főztem, míg a folyadékot be nem szívta a rizs. A végén hozzáadtam 7-8 koktélparadicsomot (színeset), 1 csokor friss, aprított petrezselymet, 1 maréknyi fekete olívabogyót, és néhány articsóka szívet. 1/2 citromot negyedeltem ebből kettőt a paella tetejére facsartam.

 Azonnal tálaltam. A petrezselymet korianderrel is helyettesíthetjük.

 Utolsó munkanap a héten. Nagyszerű! Így már nem is hat gyötrelmesen a tudat, hogy az újabb 4 órás szünet, egyszer véget és és be kell fejezni a műszak második felét. 

 Ma olvastam egy cikket, hogy a legújabb kutatások szerint a tészta mégsem hízlal. Reggel óta pörögtek a gondolataim, hogy valami tésztát kell készítenem a szünetemben. No, nem azért, mert ezt a cikket olvastam, hanem egész egyszerűen azért, mert a tészta a szenvedélyem.

Citromos spaghetti:

 100 g 00-ás lisztből, 1 tojásból és némi langyos vízből tésztát gyúrtam. A tésztabucit 20 percet pihentettem a hűtőben, majd tésztagéppel kinyújtottam és spaghetti formára vágtam. 2 percig főztem sós, lobogó vízben.

 4 ek olívaolajat melegítettem, majd hozzáadtam 2 egész citrom levét és húsát is, illetve 100 g parmezánt. Kevertem, míg felolvadt a sajt, és szép, krémes állagot nem kaptam. Sóztam, borsoztam. A legvégén egy nagyobb csokor friss bazsalikomot aprítva hozzákevertem és közvetlenül a főzővízből hozzáadtam a spaghetti-t.

 Fontos, hogy a citromos-parmezános szószt, egy időben készítsük a tésztával. Azonnal tálaljuk.

 Ma, amikor rákanyarodtam a Szent Péter utcára (St Albans, Hertfordshire), boldogan nyugtáztam, hogy a pék sátor ismét kint van és nekem van 12 percem a végállomáson. Leállítottam a buszt és rohantam is a standhoz, hogy vásároljak valami finomságot.

 A választék, mint égen a csillag. Szebbnél-szebb kenyerek, péksütemények, amit az ember fantáziája megenged. Fantasztikus, kézzel készült pékárut kínálnak.

 Nagy nehezen leküzdöttem, a "mindenből egyet késztetést" és gyorsan választottam egy Francia Kovászos Kenyeret, egy Olívaolajos-Rozmaringos Bucit, majd egy Sajtos-Paradicsomos Focaccia-t is. Utóbbi sajnos annyira kínálta magát, hogy gyorsan belemajszoltam.

Végül, az egyszerű, de nagyszerű ebéd:

 Színes koktélparadicsomokat grilleztem, kevés olívaolajon. Sóztam, borsoztam.

 Francia kovászoskenyeret meglocsoltam olívaolajjal, bedörzsöltem néhány grillezett paradicsommal végül parmezánt és friss bazsalikomot szórtam a tetejére.

 Olívaolajos-rozmaringos bucit szintén meglocsoltam olívaolajjal, bedörzsöltem grillezett paradicsommal. Ráfektettem 2 vastagabb szelet mozzarella-t, majd erre halmoztam még grillezett paradicsomot, olívabogyót, végül friss bazsalikommal szórtam meg.

 Természetesem a megkezdett alapanyagok sem mentek veszendőbe, a Focaccia-hoz nagyon illett és még vacsorára is maradt!

 Ma csak leveshez volt kedvem. El tudom képzelni anyukám arcát, amikor elújságoltam, hogy mit főztem ma, ezen a csodás, vasárnapi napon. Tudniillik igazi szentségtörés anyukám számára, ha a vasárnapi asztalra nem húsleves és valamilyen sült kerül. Szegény nagyszüleim is gondolom forognak a sírjukban. De, ezért jellemző rám és az ételeimre a "kicsit másképp".

 A mai levesem:

 1 db vöröshagymát felkozckázva és 2 db sárgarépát szeletelve olívaolajon 15 percig pirítottam. Majd egy nagyobb serpenyőben 2 gerezd fokhagymát 1 percig pirítottam, és hozzáadtam 450 g fagyasztott zöldbabot (egészben). 10 percet pároltam, míg a zöldbab ki nem olvadt. Majd hozzáadtam a pirított hagymához-sárgarépához és felöntöttem 800 ml vízzel. 15-20 percig főztem, sóztam, borsoztam. Közben egy serpenyőben olívaolajon 350 g paradicsomot pirítottam. Én kicsiny, színes, különböző fajtájú koktélparadicsomokat használtam. 5-10 percig pirítottam, mikor a paradicsomok héjja, már kezdett lejönni és a leve krémessé vált, hozzáadtam egy kisebb csokor friss bazsalikomot aprítva, néhányat kevertem rajta és az egészet hozzáadtam a leveshez. Még 5 percig főztem.

 Forrón, reszelt parmezánnal megszórva tálaltam. Isteni, nyári leves. Tésztát is lehet adni hozzá, vagy grillezett, olívaolajjal meglocsolt ciabatta-t, baguette-t. 

 Volt egy felbontott kókusztejem (főzéshez való) a hűtőben. Valami különlegeset szerettem volna készíteni, és levest, mert a főfogást már kitaláltam.

 Ez lett belőle:

 2 ek olívaolajon 15 percig pirítottam 1 db felkockázott vöröshagymát, és 2 db felszeletelt sárgarépát. Majd hozzáadtam 1/2 ek Garam Masala fűszerkeveréket, valamint 1/2 újnyi vastag friss gyömbért lereszelve. Még egy percig tovább pirítom. Majd hozzáadtam 1/2 narancs levét és 500 ml vizet. 10 percig főztem, majd hozzáadtam 100 ml kókusztejet és 1 egész konzerv babot (én vajbabot használtam, de, bármilyen másik jó). Még 5 percet főztem, sóval ízesítettem. Botmixerrel simára kevertem, végül hozzáadtam 1 ek friss, aprított petrezselymet (lehet koriandert is használni).

 Néhány hete vásároltam egy csomag natúr gesztenyepürét. Valami fasírozott szeráséget szerettem volna készíteni belőle, de nem a hagyományos módon. 

 Tegnapelőtt kaptam egy gyönyörű fehét képosztát a lakótársamtól. Akkor, be is pattant az isteni szikra, hogy mit is készítsek hozzá.

 Sült gesztenye gombócok:

 200 g natúr gesztenyepürét összekevertem 70 g reszelt ementáli sajttal, 2 ek mag-keverékkel (kétféle lenmag, tökmag, napraforgómag, szezámmag), 2 ek zsemlemorzsával, sóztam, borsoztam és sütőben kb. 15-20 percet sütöttem. Miután elkészültek a gombócok, óvatosan kiszedtem a tepsziből, és kicsit újraformáztam őket kanállal, mert laposra sültek.

 Párolt káposzta:

1  kisebb fej káposztát vékonyan felszeleteltem. Egy kevés vízben, 1 ek ecettel, és csipetnyi sóval kb. 20 percig pároltam. Lényeg, hogy fogkemény legyen és ne főzzük szét! Céklával kínáltam.

 Nagyszerű vendégváró édesség. Méltó dísze bármilyen ünnepi asztalnak, mert nagyon mutatós, de egy kerti sütögetésen is kiválóan megállja a helyét, vagy csak úgy, nassolniválónak.

 Az elkészítés:

 1 cs porzselatint feloldottam. Egy főzőedénybe 200 ml tejet (én kókusztejet használtam, mert ez volt itthon, de bármilyen tej jó) és 200 ml tejszínt öntöttem, majd hozzáadtam 50g cukrot. Közepes lángon addig melegítettem, folyamatos kevergetés közben, míg a cukor el nem olvadt. Vigyázat, ne forraljuk fel! Majd hozzáadtam 1 tk vanília aromát és hagytam kihűlni, végül hozzáadtam a zselatint.

 Fogjunk 2 vagy 3 kissebb poharat és döntve állítsuk egy magasabb falú sütőformába vagy tálba. Lényeg, hogy a poharak nem mozdulhatnak el. Az én poharaim nagyobbak voltak, ezért a 3 pohár sok is volt. Elosztottam a poharakban a tejes-tejszínes folyadékot, majd óvatosan a hűtőbe tettem egy éjszakára.

 Másnap 450 g friss epret felaprítottam, majd 70 g cukorral és 2 ek vízzel felforraltam. Amint felforrt, levettem a tűzről. Botmixerrel pépesítettem, majd sűrű szövésű szűrőn átpaszíroztam, végül az epres szószt is a poharakba öntöttem, miután teljesen kihűtöttem.