A Férj-et sikerült kiéheztetnem. Addig tettem-vettem a szünetemben, hogy amikor észrevettem mennyi az idő, már késő volt és pizza rendelésre bíztattam szerencsétlen, kiéhezett férjemet.

 Eme rettenetes, majdhogynem sokkoló hatás után, megérdemelt egy kis kényeztetést. Csopaki aprópecsenyét készítettem neki, petrezselymes főtt burgonyával és tejfölös uborkasalátával.

 Egy marék felkozkázott, füstölt szalonnát (nálam Pancetta) megpirítottam. A szalonnákat kiszedtem, majd a zsíradékhoz adtam egy kevés szőlőmagolajat és hozzáadtam a felkockázott vöröshagymát. Amikor már kellően üvegesre változott, hozzáadtam kb. 25-30dkg bőr és csont nélküli csirkecombot és kb 1 nagyobb (vagy 2 kisebb) sárgarépát aprítva. Fehéredésig pirítottam a húst a sárgarépával, aztán felöntöttem vízzel. Így főztem kb. 20 percet. Ezután hozzáadtam egy kevés friss petrezselymet, kb. 2 marék zöldborsót, 3 szérzellert, egy kissebb kápia paprikát aprítva, néhány szem koktélparadicsomot és kb. 5 db gombát szeletelve. Sóval, borssal, cayenne-i borssal ízesítettem. Amikor elkészült, hozzáadtam a Pancetta-t. 

 Utóbbira külön felhívnám a figyelmet. Pontosabban a kistányérra, amin tálaltam. "Utasellátó". Hatalmas! Próbáltam a kompozíciót is nagyon retrósra venni.

 Utóbbi vakációnk alkalmával egy zalai panzióban is megszálltunk. Első dolgom volt, hogy szemügyre vegyem a konyhaszekrény tartozékait. Mikor megláttam ezt a kistányért, tudtam, hogy ez hasonlóképp, mint egyszer egy görög étteremi vacsora és egy kicsiny cukortartó esetében, bizony, velem együtt fogja elhagyni a panziót.

 Távozáskor első dolgom volt üzletelni a panziós nénivel. Hatalmas sikerrel jártam. Nemcsak a kistányért kaptam meg, hanem a sorozat másik két tagját is, egy leveses és tésztás tányért is. (Azokon nincs felirat, de annyi baj legyen). Amit még megjegyeznék, hogy a panziós néni nem volt hajlandó egy fillért sem elfogadni érte, sőt nagyon megköszönte, hogy elkértem és nem csak úgy "megfújtam". Mik vannak?