Ma, amikor rákanyarodtam a Szent Péter utcára (St Albans, Hertfordshire), boldogan nyugtáztam, hogy a pék sátor ismét kint van és nekem van 12 percem a végállomáson. Leállítottam a buszt és rohantam is a standhoz, hogy vásároljak valami finomságot.

 A választék, mint égen a csillag. Szebbnél-szebb kenyerek, péksütemények, amit az ember fantáziája megenged. Fantasztikus, kézzel készült pékárut kínálnak.

 Nagy nehezen leküzdöttem, a "mindenből egyet késztetést" és gyorsan választottam egy Francia Kovászos Kenyeret, egy Olívaolajos-Rozmaringos Bucit, majd egy Sajtos-Paradicsomos Focaccia-t is. Utóbbi sajnos annyira kínálta magát, hogy gyorsan belemajszoltam.

Végül, az egyszerű, de nagyszerű ebéd:

 Színes koktélparadicsomokat grilleztem, kevés olívaolajon. Sóztam, borsoztam.

 Francia kovászoskenyeret meglocsoltam olívaolajjal, bedörzsöltem néhány grillezett paradicsommal végül parmezánt és friss bazsalikomot szórtam a tetejére.

 Olívaolajos-rozmaringos bucit szintén meglocsoltam olívaolajjal, bedörzsöltem grillezett paradicsommal. Ráfektettem 2 vastagabb szelet mozzarella-t, majd erre halmoztam még grillezett paradicsomot, olívabogyót, végül friss bazsalikommal szórtam meg.

 Természetesem a megkezdett alapanyagok sem mentek veszendőbe, a Focaccia-hoz nagyon illett és még vacsorára is maradt!

 Néhány hete vásároltam egy csomag natúr gesztenyepürét. Valami fasírozott szeráséget szerettem volna készíteni belőle, de nem a hagyományos módon. 

 Tegnapelőtt kaptam egy gyönyörű fehét képosztát a lakótársamtól. Akkor, be is pattant az isteni szikra, hogy mit is készítsek hozzá.

 Sült gesztenye gombócok:

 200 g natúr gesztenyepürét összekevertem 70 g reszelt ementáli sajttal, 2 ek mag-keverékkel (kétféle lenmag, tökmag, napraforgómag, szezámmag), 2 ek zsemlemorzsával, sóztam, borsoztam és sütőben kb. 15-20 percet sütöttem. Miután elkészültek a gombócok, óvatosan kiszedtem a tepsziből, és kicsit újraformáztam őket kanállal, mert laposra sültek.

 Párolt káposzta:

1  kisebb fej káposztát vékonyan felszeleteltem. Egy kevés vízben, 1 ek ecettel, és csipetnyi sóval kb. 20 percig pároltam. Lényeg, hogy fogkemény legyen és ne főzzük szét! Céklával kínáltam.

 A hűtőben két gyönyörű padlizsán arra várt, hogy valami finomság készüljön belőlük. Rántva nemcsak hogy unalmas számomra, de személy szerint úgy gondolom, hogy a panír elveszi az értékes ízét. Padlizsánkrém sem jöhetett szóba, mert főételt szerettem volna ebédre. Nos, addig-addig kutakodtam, gondolkodtam, kombináltam, hogy ezt hoztam ki a két csodaszép padlizsánomból. 

 Padlizsángombócok:

 A két közepes méretű padlizsánt meghámoztam, felkockáztam és sütőben (zsíradék nélkül), aranybarnára sütöttem. Miután elkészült, hagytam picit hűlni, majd botmixerrel pépesítettem. Adtam hozzá 1 nagyobb ág friss kakukkfű összes kicsiny levélkéjét, 4 db fekete olívabogyót, szeletelve, 2 gerezd fokhagymát zúzva, majd ismét a botmixerrel kevertem kicsit. Aztán került még bele 70 dkg reszelt parmezán, kb. 1/2 tk szárított rozmaring, 3 ek zsemlemorzsa, szerecsendió, só, bors. Majd kicsi gombócokat formálam és szőlőmagolajban kisütöttem őket. Vigyázat, mert a gombócok igen puhák, óvatosan kell bánni velük.

 Paradicsomszósz: 

 Olívaolajon megpirítottam 1/2 aprított lilahagymát. Amikor szép, üvegesre pirult, hozzáadtam 1 gerezd zúzott fokhagymát, 1/2 friss piros chilli paprikát és még kb. 2-3 percig pirítottam. Majd 1 konzerv aprított paradicsomszószt (400 ml) öntöttem hozzá. Sóztam, borsoztam és kb. 20 percig főztem, alacsonylángon, néha megkeverve. Amikor elkészült, lezártam alatta a tüzet, hozzáadtam 3 db fekete olívabogyót szeletelve, és 1 ek friss bazsalikomot aprítva.

 Tagliatelle:

 100 g 00-ás lisztből egy tojással tésztát gyúrtam. 30 percet pihentettem a bucit a hűtőben, majd tésztagéppel tagliatelle-t készítettem belőle. 2.5 percig főztem, és a forró, sós vízből közvetlenül a paradicsomszószba tettem a tésztát. Óvatosan megkevertem. Tányérba szedtem, padlizsángombócokat raktam a tetejére és parmezánt reszeltem rá.

 Ki nem állhatom a bevásárlást. Számomra az egyik legnagyobb "szívás" a mindennapokban. Pontosan ezért szigorúan heti egy alkalommal látogatom meg a bevásárlóközpontokat. 

 Vásárlás közben, viszont mindent alaposan megnézek, elolvasok és a kezembe fogok. A mai bevásárlás alkalmával beleszerettem egy grillserpenyőbe. Ráadásul olyan mázlim volt, hogy még le is volt árazva. Nem is hezitáltam, azonnal bele is tettem a bevásárlókocsimba.

 De, mivel avassam fel a serpenyőt? Azonnal elkezdtek pörögni a gondolataim. Amikor megérkeztem a zöldség sorba, be is pattant az isteni szikra. Friss paradicsom, mozzarella, grillezett kukoricakenyéren, friss bazsalikommal és olívaolajjal megkoronázva.

 Mennyei vacsora volt!

 Számomra az egyik legnagyobb kihívás a Hollandi mártás elkészítése. Nagyon nehezen találom el a megfelelő textúrát. Sokszor, mikor azt gondolom, hogy, na most jó, abban a pillanatban elkezd "rántottává" alakulni a szépséges mártásom. Mivel imádom a kihívásokat, ezért, ha valami nem sikerül, addig próbálkozom, amíg nem járok sikerrel.

 Ezúttal, igencsak meglepődtem, mert, a második próbálkozás alkalmával sikerrel jártam. 

 Mivel csak magamnak készítettem, ezért gombát használtam, hús helyett.

 Készítettem egy buggyantott tojást (8 és fél percig főztem a tojást). 1 db angol muffin-t kenyérpirítóban átsütöttem. 1 db gombát felszeleteltem és olívaolajon, kicsit megfonnyasztottam. Sóval, borssal, szerecsendióval ízesítettem. A meleg muffin-ra ráhalmoztam a gombát, majd a gomba tetejére helyeztem a buggyantott tojást. Erre jött a szépséges, sárga Hollandi mártás. 

 A Hollandi mártás (2 adaghoz): 2 db tojássárgáját összekevertem 1 ek mustárral (én sárgamustárt használtam, de jó a Dijoni is), mindezt gőzfűrdő felett. A vajat, miután felolvasztottam, szépen lassan a tojásos-mustáros mártáshoz kevertem, de csak adagonként, és folyamatosan keverve. Ha a mártás kezd sűrűsödni, azonnal levesszük a tűzről. Sóval, borssal és szerecsendióval ízesítjük és rögtön a buggyantott tojás tetejére öntjük.

 A Férj rántott tököt óhajtott vacsorára. Néha olyan dolgokat kér enni, hogy teljesen letaglóz vele.
Szerencsére csodaszép tököt sikerült vásárolnom, így kívánsága teljesült.
A tököt, hagyományos-és céklás tartármártással, illetve édes piccalilli-vel tálaltam. Utóbbit én nagyon szeretem.

 A Piccalilli-ről itt olvashattok:

http://legalizabb.blogspot.co.uk/2013/06/piccalilli.html

http://www.jamieoliver.com/recipes/vegetables-recipes/jamie-s-piccalilli/#MSCtAsgPhK6W4Ave.97

Natúr joghurt eperrel és áfonyával. Nálam elmaradhatatlan a mézes-citromos tea és a friss narancslé.

Natúr joghurt banánnal és körtével. Mézes-citromos tea és friss narancslé kíséretében.

Sajtos pirítós, friss, vegyes paradicsommal, lágytojás kíséretében és természetesen a mézes-citromos tea. A meglepetés desszert egy pohár natúr jogurt mézédes kajszival.

 A múltkor sikerült túlsütnöm a Camembert és nem lett más, csak egy gusztustalan massza a tepsziben. Már tényleg megkívántam ezt az isteni sajtot és ma el is kélszítettem.

 Nagyon egyszerű. Meglocsoltam olívaolajjal,megszórtam friss kakukkfűvel és néhány szem dióval koronáztam meg, majd néhány perc alatt az előmelegített sütőben megsütöttem. A spárgát sós vízben szintén néhány percig pároltam, majd tálaláskor meglocsoltam olívaolajjal. 

 Vásároltam 1kg zöldborsót. Kifejtettem és lett belőle 36dkg csodaszép, friss borsó.

 Abban a fél órában, míg fejtettem elöntött a nosztalgia. Mikor kislány voltam és a frissen szedett zöldborsót fejtettük hármasban, vödörszámra a világ legjobb anyukájával és apukájával...De rég volt. Az év bármely szakában volt zöldborsó frissen és a mélyhűtőből egyaránt, sosem kellett venni, mert megtermett.

 Ezért arra gondoltam, ha már nosztalgia, akkor miért ne gyúrjak tésztát a levesbe? Egész hamar megvan és nagyon finom. Aztán egy ilyen mennyei levest, mi másban lehetne tálalni? Naná, hogy egy "Utasellátó"-s leveses tányérban.

 Tegnap maradt a tejszínes-spenótos szószból, gondoltam elteszem mára és összedobok belőle valamit. Házi spenótos-tejszínes-édesburgonyás ravioli-t készítettem, először életemben. Mivel a szószom túl híg volt, ezért főztem egy édesburgonyát, összetörtem és a szószhoz adtam. Meg is lett a tökéletes állag.

 Eztán jött a "játék". Rusztikus párnácskák lettek, mindegyik különböző.

 Az olaszok azt mondják, hogy minden egyes tésztában benne van a készítője szívének és szeretetének egy darabja. A maradék tölteléket díszítésnek használtam, olívaolajjal és parmezánnal koronáztam meg.