A Férj vasárnapi ebédje. Tegnap este összeállítottam, így ma csak fel kellett tennem főzni. Nagyon szép savanyú káposzta leveleket vásároltam a török boltban. Igazság szerint én ezt preferálom, mert sokkal jobb minőségű és ízű, mint a vákuumcsomagolt Vecsési. Apró káposztám volt itthon, az pedig lengyel, az ok, amiért az, ami, szintén a minősége és az íze. De természetesen török, lengyel jó minőség ide vagy oda, egyik sem közelíti meg azt a szüleim által készített, házi savanyú káposztát, amit kislányként mindig is ettem otthon.

 Ahogy készítettem:

 300 g leöblített, apró káposztát az edény aljára szórtam. A tetejére került 1/2 vöröshagyma aprítva, kb. 2 ek paradicsompüré, 4 szárított babérlevél, 1/2 friss kápia paprika, frissen őrölt fehér- és fekete bors, őrölt csemegepaprika.

 400 g darált sertéshúst összekevertem 1/2 nagyon apróra vágott vöröshagymával, 4 gerezd zúzott, majd aprított, friss fokhagymával, sóval, frissen őrölt fekete- és fehér borssal és őrölt csemegepaprikával. Jó alaposan kikevertem, majd beletöltöttem a leöblített savanyú káposztalevelekbe (380 g) és az aprított káposztára helyeztem a gombócokat.

 A gombócok tetejére ismét 1/2 kápia paprika, 4 babérlevél, 2 ek paradicsompüré, frissen őrölt fekete- és fehér bors, végül őrölt csemegepaprika került és az apró káposzta másik felével (300 g ismét) befedtem.

 Felforraltam, majd a legkisebb lángra kapcsoltam a tűzhelyet és lassú tűzön 3 órán keresztül főztem. Végül kevés lisztes-szőlőmagolajos rántással berántottam. Créme Fraiche-vel és  magvas kukoricakenyérrel tálaltam.  

 Gyönyörű laskagombát (nálunk Oyster mushroom) vásároltam a minap egy török boltban. Volt néhány póréhagymám is a hűtőben, amit el kellett használnom.

 Amit készítettem:

 3 db póréhagymát vékonyabbra szeleteltem és 5 percig pirítottam 1 ek olívaolajon. Majd hozzáadtam kb. 100 g csíkokra vágott laskagombát. 2-3 percig pirítottam tovább, majd egy nagyon kevés vizet öntöttem alá, épp csak annyit, ami el is párolgott. Sóztam, frissen őrölt fekete- és fehér borssal, szerecsendióval ízesítettem. Amikor a zöldségek kezdenek összeesni hozzáadtam kb. 1 dl nagyon sűrű tejszínt (nálunk Extra Thick Double Cream). 5 percig főztem, majd levettem a tűzről.

 Fokhagymás-petrezselymes jázminrizzsel kínáltam.

 Gyönyörű és mutatós vegetáriánus fogás, de húsok mellé köretként is nagyszerűen megállja a helyét. Biztos elismerésben részesülhetünk, ha a vendégek meglátják a tányérjukon ezt az egyszerű ételt.

 Ahogy készítettem:

 Kivajaztam egy 6 db-os, mély muffin formát (nálunk cupcake). 4 db közepes Desiree burgonyát, mandolin segítségével 1.6 mm vékony szeletekre szeltem. Tálba tettem a szeleteket, hozzáadtam 70 g reszelt Parmezánt, 35 g olvasztott vajat, 1 ek friss kakukkfű levélkét, sót és borsot.

 Jól összeforgattam és belehalmoztam a szeleteket, úgy hogy a formában púposodjanak a halmok. Előmelegített sütőben 180 fokon 50-60 percig sütöttem. Frissen kissé szétcsúsztak, de amint kezdett kihűlni, már meg is maradt a szép rózsaforma. 

 Tálaláskor megszórtam még friss kakukkfűvel és joghurtos-Harissa szósszal kínáltam.

 Joghurtos-Harissa szósz:

 2 ek natúr joghurtot összekevertem 1 tk Harissa szósszal.

 De, mi is az a Harissa?

 Tunéziában, Líbiában és Algériában igen népszerű chilli paprika paszta (krém/szósz).

 Fő összetevői:

 Sült piros paprika, Baklouti paprika, Serrano paprika és többféle chilli paprika, fokhagyma, koriander, sáfrány, rózsa, kömény és olívaolaj. Néhol friss citromlevet, napon szárított paradicsomot, szárított mentát és cayenne-i borsot is tesznek bele.  

 A Férj-nek vásároltam ezt a piciny csibét. Életében kukoricán nevelkedett emiatt szép sárga színe volt. Itt Angliában maximum 28 napig nevelik őket, utána vágásra kerülnek. Omlós, porhanyós a húsa, vigyázni kell sütésnél, mert hamar elkészül.

 Ahogy készítettem:

 1 egész csibét megtisztítottam, sóztam, borsoztam, majd egy kisebb kerámia tepszi közepére helyeztem. 1 közepes burgonyát és 1 édesburgonyát apróra vágtam, 1 sárgarépát vékonyan felszeleteltem és a csibe köré szórtam. Szintén sóztam, borsoztam, meglocsoltam kevés szőlőmagolajjal és kb. 1.5 dl vízzel felöntöttem. Alufólia alatt kb. 40 percig sütöttem míg meg nem puhult, majd levettem az alufóliát és még kb. 10 percig pirítottam, hogy a teteje szép piros legyen. Tejfölös uborkasalátát készítettem hozzá.

 Tegnap egy török boltba mentem vásárolni. Gyönyörű, friss zöldség-gyümölcs árut szereztem be és rengeteg különlegességet, ami remek alapanyagként fog szolgálni a jövőben.

 Ma szokatlanul felmelegedett az időjárás, ezért valami hideg, gyümölcsöset kívántam reggelire.

 Amit készítettem:

 360 g áfonyát, 5 nagy, sötét spenótlevelet, 1/2 almát, 1/2 citromot (héj nélkül), 1 ek gyümölcsszirupot, 2 dl ciprusi limonádét, 1 tk levendulát összeturmixoltam.

 A folyadék dupláját is elbírta volna, mert nagyon sűrű lett, olyannyira, hogy kanalaztuk, de mennyei volt így is.

 St. Albans-i piacon jártam. Imádok piacra járni, főleg ide. Annyi fantasztikus terméket lehet vásárolni egyenesen a helyi farmerektől. Csupa-csupa nagyszerű élelmiszer, alapanyag, végtelenül kedves árusoktól. 

 Az egyik zöldséges standon csodaszép articsókát találtam. Fogalmam sem volt mit kezdek vele, mert soha nem készítettem még, eddig csak a kész olajban eltett változatot, vagy pesto-t használtam. No, de a kihívás ugye a gyengém, szóval rögtön választottam kettő gyönyörű fej articsókát, amiből három lett, mert egyet ajándékba kaptam az árustól.

 Ahogy készítettem:

Levágtam a vastag szárát.

 Eltávolítottam a kemény leveleket. Addig tördeltem, míg meg nem láttam az alján a sárgás, zsenge részt.

A tetejét levégtam, kicsivel feljebb, mint az articsóka fele.

 Forró, sós vízben 30 percig főztem őket. Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy nem citrommal együtt főztem. Ugyanis, nagyon hamar feketedik az articsóka és a bőrt is elég szépen színezi. A fotón látszik is, hogy szürkés színűek az articsókák, nem pedig fehérek. Utólag locsoltam meg citrommal, de csak ennyire lett világos, amennyire a fotón látszik.

 Kivettem őket a főzővízből, és kissé lehűtöttem őket, majd ismét elkezdtem leszedni a leveleket, amik egy idő után szírmokká lettek. Majd előbukkantak a gyönyörű, szőrös bibe-szerűségek.

Ezt egy evőkanál segítségével, óvatosan kikanyarítottam.

 Grillezett koktélpapadicsomokat halmoztam az articsókákra. Minél színesebbek, annál finomabbak és mutatósabbak. Néhány olívabogyót is szórtam a tányérra, mert illik hozzá.

 Végül egy gyönyörű, házi bivalymozzarellat tettem a tényér közepére. Tökéletes mozzarella volt, foszlós és nyomás hatására csorgott belőle a bivalytej. Sóztam, borsoztam és meglocsoltam egy kevés balzsamecettel.

 Friss, francia, házi kovászos kenyérrel tálaltam.